"      Augusztus közeleg, Nagyboldogasszony hava. Osliban zarándoklat a Mosolygó Madonna tiszteletére. Dia tanár néni édesanyját karolva lépdel a körmenetben, fohászt énekel népünkért, családjainkért, s gondolatban talán a közeledő új tanévért, diákokért, kollégákért. Közben tekintetével üdvözli az ismerősöket. Idén nem így lesz. A tanárnő földi zarándokútja véget ért.

      Horváth Szabolcsné Pintér Diána 1995-ben kezdett a mihályi általános iskolában tanítani. A mérnöki pályát elhagyva vonzotta a tanári munka. A friss diplomával érkezett tanárnő tele ambícióval, magas szintű és sokrétű tudás birtokában kezdte huszonöt éven át tartó oktató-nevelő munkáját. Töretlen hittel, tudásának folyamatos gyarapításával, gyerekszeretetével, a pedagógus hivatás magas szintjére jutott. Az iskola közösségét nagy családjának tekintette, nem csak benne, hanem érte dolgozott. Elhivatottsága, magas színvonalú munkája példa volt közösségünkben. Osztályfőnökként és az iskolai diákönkormányzat vezető tanáraként egyaránt bizonyította közösségépítő akaratát.

      A tanárnő két évvel ezelőtt műtétre készült. Precízen összerakta iskolai dolgait az íróasztalán, aztán minden jót kívánva elköszöntünk a szeptemberi viszontlátásig. Nem gondoltuk, hogy ez a búcsúzás végleges lesz. Bíztunk gyógyulásában, reméltük visszatértét. Néhány hónap elteltével bizonyossá vált, kolléganőnk komoly megpróbáltatások előtt áll, de ismertük mély hitét, erős akaratát, tudtuk, nem adja fel. Ám a legyengült szervezet végső határához ért és Dia tanár néni július 17-én csendesen elhunyt. 

      Emlékét a kollégák és a tanítványok szeretettel, őszinte nagyrabecsüléssel őrzik. Nyugodjék békében!

Köszönjük munkádat, fáradságodat, küzdelmedet és tanításodat.
Köszönjük, hogy tanítványaid nem csak a számok, matematikai szabályok néha szinte befogadhatatlannak tűnő tengerét kapták tőled, hanem kedves szigort, szeretetteljes odafigyelést, és a személyes példa mintáját is...
Isten veled, nyugodj békében!
Soha nem feledünk!"